|
Fülöp napja van. ![]() ![]()
![]() ![]() ![]() ![]()
Ingatlan bérbeadás 2012
2010-11-30
Ingatlan bérbeadással kapcsolatos minden fontos tudnivaló egy helyen, ingatlan szakértőktől Címkék: ingatlan bérbeadás 2012, ingatlan bérbeadás adózása, ingatlan bérbeadás esetén elszámolható költségek, bérbeadási szerződés minta, magánszemély ingatlan bérbeadása Ingatlan szakértő partnerünk a Royal House IngatlanirodaHasznos információk bérbeadók számára:
Hasznos tudnivalók a sikeres és jogszerű albérlet kiadáshoz Személyi jövedelemadó A magánszemélynek az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének elszámolásához adószámot kell kiváltania. Ezért is hívjuk "adószámos magánszemélynek", amely egyben azt is jelenti, hogy önálló tevékenységet végző magánszemélyről van szó, aki nem egyéni vállalkozó. Rengeteg fajta tevékenységet lehet adószámos magánszemélyként végezni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályai szerint eljárva, különös tekintettel a 2. számú és a 3. számú mellékletre, valamint a 16-19.§-okban előírtakra. Nagyon fontos szabály, hogy az adószámos magánszemély bevételének részét képezi az az összeg is, amelyet költségtérítésként (például: saját gépjármű használatáért) kap. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az adószámos magánszemélyként végzett szellemi tevékenységekkel már nem foglalkozunk külön, mert mióta megszűnt az ezzel kapcsolatos adókedvezmény, a tevékenység jellegének nincs jelentősége. Miért foglalkozunk akkor mégis külön az ingatlan bérbeadási tevékenységgel? Azért, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény 74.§-a egy elkülönült adózási módot is lehetővé tesz az ingatlan-bérbeadással foglalkozó adószámos magánszemélyek számára, tehát több választási lehetőségük van a többieknél. A bérbeadó magánszemélynek mindig szem előtt kell tartania, hogy ha a rezsiköltségeket ő számlázza tovább a bérlőnek, akkor az is a bevételének része, bármilyen adózási módot választ is. Ezért szokták inkább azt a megoldást választani, hogy a mérőórákat átíratják a bérlőre, így annak a nevére jönnek a számlák, melyeket közvetlenül a bérlő fizet. Arról se feledkezzünk meg, hogy a társasházi közös költségekről nem állítható ki számla, mert annak elszámolása nem gazdasági tevékenység. Ezért a bérlő nem tudja költségként elszámolni csak akkor, ha a bérbeadó állítja be a számlájába, s ez bevételt jelent neki, amely a forrásadó alkalmazása vagy a 10%-os költséghányad alkalmazása esetén is kedvezőtlen a bérbeadónak, hiszen a bevétel része. Az ingatlan-bérbeadást végző adószámos magánszemély a következő adózási módok közül választhat: 1. különadózó jövedelem A bevétel alapján fizetendő 25%-os forrásadó. Adóalap-módosító tényező nincs. Bevételi nyilvántartás vezetése elegendő, valamint nyilvántartás a szigorú számadású nyomtatványokról. Elméletileg év végén az adóbevallásban választhatja ezt a módszert az adóalany. Azért mondom, hogy elméletileg, mert már az adóelőleg megállapításakor döntenie kell, hogy nehogy jelentős adókülönbözete legyen az év végén, mert azt bírsággal szankcionálják. 2. az összevont adóalapba tartozó jövedelem Ez azt jelenti, hogy ha van a magánszemélynek más összevonandó jövedelme (például: munkabér,) és adóterhet nem viselő járandósága (például: nyugdíj,) akkor ezek az éves adóelszámolásban együtt játszanak szerepet. Az adóalap meghatározásához a jövedelmet szorozni kell 1,27-el. Az adókulcs 5 millió összevont jövedelemig 17%. Amennyiben ezt a jövedelemre vetítjük, akkor ez 21,59%, ami nem jelent lényeges különbséget a forrásadós módszer adókulcsához képest. A módszerek közötti választást az elszámolható költségek nagyságrendje határozhatja meg. Két fajtája lehetséges: 2.1. diktált jövedelem Ez a módszer a 10%-os diktált költséghányad alkalmazását jelenti, vagyis a bevétel 90%-a jövedelem. Bevételi nyilvántartás vezetése elegendő. Ha az adószámos magánszemély ezt a módszert választja az ingatlan bérbeadásra, akkor hiába van más jellegű önálló tevékenysége, (például: biztonsági őr,) arra is csak a 10%-os diktált költséghányadot alkalmazhatja. 2.2. tételes költségelszámolással megállapított jövedelem Ez a lehetőség nem túl jelentős, mert a hosszú távú bérbeadás esetében - főleg, ha a mérőórákat átírják a bérlőre, - nem nagyon van milyen költséget elszámolni, néhány felmerülő javítási költségen kívül. Bevételi és költségnyilvántartást kell vezetni a személyi jövedelemadóról szóló törvény 5. számú mellékletében szabályozott módon, és a 2-3. számú mellékletek szerinti előírásoknak megfelelően. Tételes költségelszámolás választása esetén, költségként elszámolható kiadás lehet például az ingatlan fenntartásával, javításával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő költség, illetve ha a felek a bérleti szerződést úgy kötik meg, hogy a bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat is megtéríti a bérbeadó részére, akkor a rezsiköltségek, és a közös költség. A bérbeadó adószámos magánszemély a bérleti díjról - ha hozzá tartozik, a rezsiköltségekről is - számlát köteles kiállítani. Ezért érvényes rá a törvény 46.§-ának (4) bekezdése, mely szerint a kifizető - ha gazdálkodó szervezetnek adja bérbe az ingatlant a magánszemély, - nem köteles levonni tőle a személyi jövedelemadó-előleget. Amennyiben az adószámos bérbeadó magánszemély az szja-előleg levonásához mégis ragaszkodik, - mert nem kívánja rendezni saját maga az adóelőlegét, - akkor az előleglevonást írásban kérnie kell a kifizetőtől. Ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell mindarról, amely az adóelőleg megállapításához szükséges. És itt már lényegében el kell döntenie, hogy melyik módszernek megfelelően vonják le az adóelőleget. Például, ha a tételes költségelszámolást választja, akkor nyilatkoznia kell a költség százalékáról, az adóterhet nem viselő járandóságról, a 17 vagy 32%-os kulcs alkalmazásáról. (Megjegyzem, ha írásban a 32%-os adómérték alkalmazását kéri a kifizetőtől, akkor nincs jelentősége az adóterhet nem viselő járandóságnak.) Ha a 10%-os költséghányad alkalmazását kéri, arról is nyilatkoznia kell. Ettől függetlenül a végleges döntésre az éves adóbevallásában kerül sor, bár szerintem ez elvi jelentőségű, mert figyelemmel kell lenni a 49.§ (4) bekezdésében szereplő bírság elkerülésére is. 2010. január 1-től a magánszemély az adóelőleg megállapításához a bevétel 50 százalékánál nagyobb mértékű költség figyelembevételéről is nyilatkozhat, - melyet a kifizető köteles figyelembe venni az szja-előleg megállapításánál. Ha a bérlő magánszemély, vagy ha a kifizető a bérleti díjból nem vonta le az adót, vagy adóelőleget, akkor a bérbeadónak kell a 25 százalékos adót, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie. Közös tulajdon esetén - nem társasházi! - a magánszemélyeket tulajdoni hányaduk alapján terheli adókötelezettség a 4.§ (5) bekezdése szerint. A tulajdonosok rendelkezhet azonban oly módon is egy megállapodás keretében, hogy közülük csak egy fő kér adószámot és rendezi a közterheket (szja, eho,), és csak a nettó (adózott) összeget osztják fel egymás között a tulajdoni hányad arányában. Ily módon célszerű - egy személynek - a számlát kibocsátani egy gazdálkodó szervezet, mint bérlő részére. 14%-os egészségügyi hozzájárulás Egyéni egészségügyi hozzájárulásnak is nevezzük, mert nem a kifizetőt terheli, hanem a magánszemélyt, vagyis az ő jövedelmét csökkenti. Felső korlátja évi 450.000 forint, vagyis addig fizeti a magánszemély, amíg ezt el nem éri. Mi számít bele ebbe a 450.000 forintos összegbe: - az adóévben a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 6 százalékos mértékű levont természetbeni és pénzbeni egészségbiztosítási járulék, - a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó és egyéni vállalkozó által fizetett 4950 forint egészségügyi szolgáltatási járulék, - a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint megfizetett 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, - az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján a magánszemélyt terhelő 1,6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, - és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényben meghatározott 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (például osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem) után fizetett egészségügyi hozzájárulás. Az ingatlan bérbeadása nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, ezért nincs járulékfizetési kötelezettség sem. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3. § (3) bekezdése szerint, a magánszemély 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni, (egyéni egészségügyi hozzájárulás) az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetében, a teljes összeg után. Annak érdekében, hogy több bérleti jogviszony fennállása esetén a kifizető teljesíteni tudja egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget, a magánszemélynek legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkoznia kell a kifizető felé arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől is származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot. A magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik arról, hogy már elérte a 450.000 forintos felső korlátot. A kifizető(k)nek tehát a bérleti díjból mindaddig le kell vonni a 14 % egyéni egészségügyi hozzájárulást, amíg a bérbeadó nem teszi meg a nyilatkozatát. Ha a kifizető elmulasztotta levonni, megfizetni és bevallani az egészségügyi hozzájárulást, úgy bevallási kötelezettségét utólagosan pótolnia kell, illetőleg bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie szükséges. Ha a bérbeadási tevékenység jövedelme nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti és vallja be. Megjegyzem, hogy az 1998. évi LXVI. törvény 5.§-ának (2) bekezdése értelmében sem a kifizetőt sem pedig a bérbeadót nem terheli 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az önálló tevékenységből származó bérleti díj alapján. Mentes a 14%-os egyéni egészségügyi hozzájárulási kötelezettség alól az a bérbeadói jövedelem, amelynél a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás - például iroda céljára adja bérbe, - a bérbeadó állandó lakóhelye. Nem alkalmazható azonban ez a mentességi szabály akkor, ha - a bérbeadó a lakását a saját vállalkozása részére adja bérbe, vagy - a bérbeadó a lakást a vele együtt élő közeli hozzátartozója vagy élettársa vállalkozása részére adja bérbe. A hivatkozott törvény 11.§-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le," és a jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti be. Ezt eddig is megtettük a 08-as bevallásokon. Az új személyi jövedelemadó-szabályok bevezetése után viszont előállhat az a furcsa helyzet, hogy a számlát kibocsátó adószámos magánszemélytől nem kell adóelőleget levonnunk (lásd az előbbiekben), de a 14%-os egészségügyi hozzájárulást le kell vonnunk a bérbeadótól, - az évi 1 millió forintot meghaladó bérleti díj miatt, - és a 08-as bevallást továbbra is kifizetőként küldjük, s a levont összeg befizetését teljesítjük. Felhívom a figyelmet arra, hogy ugyanez a helyzet előfordulhat megbízási szerződések esetén is, ha a megbízott adószámos magánszemély biztosítottá válik, mert jövedelme meghaladja a minimálbér 30%-át. Ha nem kéri, nem vonunk tőle adóelőleget, hiszen számlát ad, de a járulékkötelezettségek fennállnak. Ebben az esetben a járulékok alapja a szerződésben szereplő díj összege. Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény főszabálya szerint az ingatlan (pl: lakóingatlan, üzlet) bérbeadása, haszonbérbeadása, "a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes" szolgáltatásnak minősül a bérbeadó, illetőleg a bérbevevő személyétől, jogállásától függetlenül. Tehát a bérbeadónak a bérleti díjra a főszabály szerint nem számíthat fel általános forgalmi adót, és a bérbeadási tevékenységhez kapcsolódóan levonási jog sem illeti meg. Ettől függetlenül a bérbeadó választhat adókötelezettséget az áfa-törvény szabályai szerint. Kivétel ez alól az általános szabály alól, tehát áfa-köteles: - a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása, - a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló tevékenység, - továbbá az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés, illetőleg széf bérbeadása. A lakóingatlan bérbeadásakor ha a bérbeadó az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózási módot választotta és tételes költségelszámolással kívánja meghatározni a bérbeadásból származó jövedelmét, továbbá a felek a bérleti szerződést úgy kötik meg, hogy a bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat is megtéríti a bérbeadó részére, akkor a bérbeadásból származó bevétellel szemben többek között jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség is. A társasházi közös költség, mint rezsiköltség a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a tulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik a bérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté a tulajdonos helyett a társasház felé. Ugyanakkor a társasházi közös költség tulajdonos helyett történő megfizetése a bérlő részéről a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó összegnek tekintendő (a bérbeadás adóalapjába tartozik, annak adójogi sorsát osztja), vagyis a bérbeadásból származó bevétellel szemben elszámolható, mint a rezsiköltségek egyike. (APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227233219) Gyakorlati tudnivalók ingatlan szakértőktől Nem elegáns, de bevált módszerek: így teheti ki a nem fizető albérlőt!
Nyakán maradt a bérlő, és bosszantja, hogy törvényes úton nehézkes és hosszadalmas kirakni? Ahelyett, hogy arra vetemedne, hogy törvényen kívüli nehézfiúk segítségét kérje, próbáljon ki néhány egyszerű, legális trükköt! Nagyot téved az az ingatlantulajdonos, aki úgy gondolja, saját lakásából könnyedén kiteheti a bérlőt, ha az nem fizet, vagy ha egyszerűen csak föl akarja bontani vele a szerződést. A valóság ugyanis az, hogy ha a bérlő önszántából nem költözik ki az ingatlanból, a tulajdonos általában csak lakáskiürítési per útján rakhatja ki.
Lépéselőnyben Zsidákovits Zoltán a bérlő kitessékelésével kapcsolatban leginkább azt hangsúlyozza, hogy a tulajdonosnak érdemes már az első intő jelre lépnie. „Ha a bérlő nem fizet, de a tulajdonos kivár, könnyen megeshet, hogy a bérlő egyszerűen lelakja a kaució összegét, és még azon felül is marad néhány hónapot. Ilyenkor a tulajdonos örül, ha egyáltalán megszabadul a rossz bérlőtől, aki akár több hónapig is kihúzhatja fizetés nélkül. Az ilyen esetekkel ráadásul a rendőrség sem foglalkozik – egyszerűen nem bonyolódnak bele az ügybe, hiszen az a bíróságra tartozik. Emiatt is fontos a közművek átíratása, hiszen ha ez nem történik meg, a bérlő pedig kirakhatatlan, az esetleges díjtartozásokat a tulajdonoson hajtja be a szolgáltató. A másik gond a közös költséggel van, ezt ugyanis mindenképpen a tulajdonoson vasalja be a ház. Majd hozzáteszi, hogy a villanyt például ki lehet kapcsoltatni, de csak akkor, ha az óra a tulajdonos nevén van.
2. Ajtó nélkül a házba Ha a fenyegetőzés nem vezet eredményre, jöhet a második lépés: lakótelepi és társasházi lakásoknál remekül működik az a módszer, amikor is a tulajdonos felújításra hivatkozva elviszi a nyílászárókat. Mondjuk a bejárati ajtót és a nappali ablakát... Ehhez van joga a tulajdonosnak, két erősebb testalkatú karbantartó pedig simán kiszereli és elcipeli a kérdéses „felújításra szoruló” szerkezeti elemeket. „Ilyen esetben a bérlő komolyan meggondolja, érdemes-e bent maradnia a lakásban. Emiatt szokott ez a módszer beválni” – érvel az irodavezető. 3. Irány a raktár Amennyiben a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, akkor végső esetben elképzelhető az a megoldás is, amikor a tulajdonos kifigyeli, mikor nincs otthon a bérlő, majd a lakásban lévő ingóságait jegyzőkönyv felvétele mellett elszállíttatja egy lezárt raktárba. Majd az átvétel módjáról és feltételeiről értesíti a bérlőt. Ilyen esetben érdemes akár új szerződést is kötni egy megbízható bérlővel – erre ugyanis hivatkozhat a tulajdonos, ha a kipakolás szükségességét firtatják. Ez a módszer csak akkor jogos teljes mértékben, ha a tulajdonos nemfizetés miatt mondja föl a szerződést. „A törvény értelmében a tulajdonosnak vagy bérbeadónak a hátralékos bér összegéig zálogjoga van a bérlő bérleményben lévő vagyontárgyain” – ismerteti az idevágó rendelkezést dr. Ruszthi Hunor ügyvéd. A jogszabályokban konkrétan a lakás kiürítéséről ugyan nincs szó, de ha a felmondás tényleg jogos, nem marasztalják el a tulajdonost – állítja egy ingatlantulajdonos, akinek a gyakorlatban is alkalmaznia kellett a módszert. A legjobb taktika egyébként a megelőzés, azaz érdemes közjegyzői okiratba foglalni a bérleti szerződést. Ez azért hasznos, mert jogszerű felmondáskor a bérlő köteles elhagyni a lakást – ha ezt nem teszi meg, a közjegyzői okiratnak köszönhetően bírósági végrehajtás útján lehet kérni a kiköltöztetést. Ennek híján marad a trükközés vagy a hosszadalmas és bonyolult lakáskiürítési per, amelynek végéig a bérlőt – a birtoklás tényére hivatkozva – birtokvédelem illeti meg. Forrás: penzcentrum.hu Jenei és Társa Ügyvédi Iroda Pozsgai Klára Hasznos linkek: ingatlan bérbeadás, albérlet Nyíregyháza, kiadó lakás Nyíregyháza, ingatlan Nyíregyháza nyíregyházi albérletek ingyenes ingatlan hirdetés feladás, ingatlan hirdetés Felelősség kizárása: Jelen weboldalon található minden információ tájékoztató jellegű. Oldalunkon található adatok nem minősülnek tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy minden esetben tájékozódjon szakembertől az adózási, költségelszámolási, stb. tudnivalókkal kapcsolatban.
![]()
| ||||||||||